Kerületünkben ez év nyarától beszüntetik az óvoda- és iskolapszichológiai szolgáltatást takarékossági okokra hivatkozva.Nem mintha igény nem lenne rá, sőt..! Ha figyelembe vennék "az okosok" az igényeket, akkor inkább bővíteni kellene ezt a hálózatot, nem pedig megszüntetni. Így még kevesebb gyermek és szülő részére lesz elérhető a segítség. Pedig az, hogy a problémákkal, konfliktusokkal minél korábban foglalkozzunk nagyon fontos.
Hiszek az emberben (különösen a gyerekben) lévő erőben, ami a megoldás, a gyógyulás felé visz. Ugyanakkor számos olyan konfliktus, nehézség van, amivel önerőből nem vagy nem teljesen lehet megküzdeni. Számos nevelési hibába csúszik bele az ember, amit minél előbb igyekszünk korrigálni, annál hatékonyabban sikerül!Senki nem mentes a hibától, különösképpen nem egy ilyen bonyolult és örömteli terepen mint a gyereknevelés. A hibák által rengeteget tanulhatunk gyerekeinkről és önmagunkról is.
Az óvoda- és iskolapszichológia ezeket a területeket célozza meg. Rendkívüli jelentősége van tehát: gyerekekre fókuszál, akiknél a probléma még nem kérgesedett meg, akikben (véleményem szerint)erős(ebb) az öngyógyításra való hajlam. A gyerekre való fókuszálás nem jelenti azt, hogy megfeledkezünk a környezetről, mely a gyermekre hat! Ez elsődlegesen a család, másodlagosan az óvoda ill. iskola. Legtöbbször nem a gyerekben van a hiba, a diszfunkció, hanem a őt körülvevő környezet mulasztott el észrevenni, megérteni valami fontosat.
A blog elindítását már egy ideje fontolgatom, de az első mondatban leírt történés adta meg a kezdő lökést a tényleges elindításhoz. Azt tervezem, hogy újra sorra veszem a leggyakrabban felmerülő problémahelyzeteket. Nem kiselőadás - sorozatot tervezek: reményeim szerint értékes tapasztalatcserében lesz részem e sorok Olvasóival közösen! Mert nem mindig a pszichológus látja jól...A pszichológusnak előnye van a tudásanyag mennyiségében de a szülőnél jobban senki sem ismeri gyermekét! A pszichológusnak kedvez, hogy kívülről rá tud látni egy helyzetre és nem befolyásolják az érzelmek.De azt is tudjuk, hogy " jól csak a szívével lát az ember". Egy gyermek problémáját, egy konfliktushelyzetet tehát csak úgy lehet megoldani ,ha kölcsönösségre törekszünk, ha kiaknázzuk a "szülőségben" és a "pszichológusságban" rejlő lehetőségeket. Így tudunk katalizátorként működni és hozzásegíteni a gyermeket ahhoz, hogy felfedezhesse belső erőforrásait.
Kiegészítés( 2013):
A bevezetőben leírtakhoz képest annyi a változás, hogy a kerületi óvodáknak és iskoláknak saját hatókörükben kell pszichológust alkalmazniuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése